A technológia és a tőkepiac fejlődése – hol marad a jog?

tech.jpg

Forrás: 
Balogh Zsuzsa – Mikó Imre Szakkollégium

A technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia és a robotika területein történő előrelépések masszív munkanélküliséggel fenyegetik a világot – kezdte előadását Dr. Tajti Tibor, a Közép-európai Egyetem (CEU) docense.

Platformunkon jelent már meg cikk erről a témáról, amiben Szőcs Endre is kiemelte, hogy kulcsfontosságú a társadalom felkészítése egy „robotizált” munkapiacra. A CEU oktatója szerint a politikusok mellőzik ezt a valóságot, ahelyett, hogy fokozatosan elkezdenék a felkészülést  a jövőre.

A napjainkban megjelenő vállalkozások lencséjén keresztül kaptunk egy olyan jövőképet, amellyel a jog alig bírja tartani a lépést. Az előadó kiemelte, hogy a jogi szabályozásban távolról sincs olyan szintű innováció, mint a mesterséges intelligencia a vállalkozások, vagy a tőkepiaci termékek terén.

Megemlítésre kerültek a közösségi gazdasági modellre épülő vállalkozások által kavart szabályozási zűrzavarok, a növekvő tartalmú és komplexitású adatbázisok szerepe, vagy a FinTech típusú vállalatok, amelyek megrázzák a hagyományos pénzügyi szektor szereplőit.

A technikai fejlődések olyan túlkapásokat eredményezhetnek, amelyek veszélyt jelenthetnek az egyes országok pénzügyi rendszerére, mint például az Ezubao Ponzi-séma.

A tőkepiaci innováció is óriási kihívást jelent a jogászok számára. Az előadó ezt Alastair Hudson idézetével illusztrálta röviden, mielőtt bőven elemezte volna az iparág komplexitásából adódó kihívásokat:

„[A tőkepiaci jog olyan, mint egymozgó célpont], mivel a tőke és pénzpiacok jellegükből adódóan és a pénzügyi innovációnak köszönhetően állandó mozgásban vannak, ezért […] képtelenség egyszer és mindenkorra leírni őket”

A tőkepiaci jogot nagymértékben befolyásolja a technológia fejlődése (számítógépek és algoritmusok használata), a közgazdaságtan, valamint a pénzügyi elméletek. Ellentétben a polgári jogot jellemző stabilitással, teljességgel és a történések utáni hatásokat orvosoló (ex post) jellegével, a tőkepiaci jogot az állandó mozgás, a változó határok, a terminológiai kételyek és a megelőző (ex ante) jellegű jogorvoslat kezdik.

 

foto-two.jpg


Forrás: 
Balogh Zsuzsa – Mikó Imre Szakkollégium

Tajti Tibor véleménye szerint a tőkepiacot és a jogot együtt kell tanulmányozni ahhoz, hogy megfelelő megoldásokat találjunk a szabályozásra. Elmondta, hogy a szabályozásban fontos megtalálni az arany középutat, mert a túlzott szabályozás sem jó a rendszernek, sőt, ez veszélyeztetheti a tőkepiacot, viszont a piacra bízni, hogy az majd önmagát szabályozza sem egy jó megoldás (erre a történelem megtanított).

A túlzott szabályozás hiábavaló, még ha megelőző jellegű is. Egyszerűen lehetetlenség minden egyes helyzetet leszabályozni. Ugyanakkor a szabályokat emberek írják, vagyis ezek nem tökéletesek, emiatt a sok szabályban sok lesz a kiskapu is, amiket a ravasz gazdasági szereplőknek mindig sikerülni fog javukra fordítani.

Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója és partnere Tajti Tibor előadására reagálva elmondta, hogy a pénzügyi ágazatban a „szabályozásdömping” nagyon megnehezíti munkájukat.

A technikai fejlődés minden iparágat érinteni fog, ezért az előadó a kétkedőknek a következő kérdést teszi fel: „ha komplex algoritmusokkal soha nem látott komplex befektetési stratégiákat lehet kidolgozni, biztos, hogy például a vételi joggal kapcsolatos jogvitáinkat nem lehetne algoritmusokra bízni?”.

Erre a kérdésre a válaszom ez a weboldal, ami a világon az első robot jogász – szóval már elkezdődött.

Az előadás a Mikó Imre Szakkollégium által szervezett IX. Szakmai Napokon (Econ-Juris) hangzott el, címe:

„A jog, a tőkepiac és a technológia nexusáról a 21. században – avagy ideje újragondolni melyek a jog korlátai?”

photo-3.jpg


Forrás: 
Balogh Zsuzsa – Mikó Imre Szakkollégium
Kategória: 
Írj velünk!
Kamatoztasd tudásodat, légy elismert szakmai körökben