Marketing szakma 3.0 - kerekasztal beszélgetés szakemberekkel, tanárokkal és diákokkal

fenykep_1.jpg

Forrás: 
MarkeTeam

Fotó, balról jobbra: Seer László, Erős Lóránt, Săplăcan Zsuzsa, Buzogány László, Kondrát Henrietta, Bertalan Zsolt, Alt Mónika-Aletta, Talpas Botond

 

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének Marketeam szakkollégiuma 2017. március 31-én, a VIII. Marketing Nyílt Napok keretében kerekasztal beszélgetést szervezett, melynek célja volt rávilágítani a marketing szakma fejlődési lehetőségeire, illetve azonosítani az aktuális munkáltatói elvárásokat 2017-ben. Az esemény egy 2015-ös, hasonló témájú kerekasztal beszélgetés folytatása volt.

A kerekasztal moderátora dr. Seer László, egyetemi adjunktus (BBTE) volt, meghívottai dr. Alt Mónika-Anetta, egyetemi docens (BBTE), drd. Bertalan Zsolt, marketing elemző az ArtSoft Consult vállalatnál és óraadó tanár (BBTE), Buzogány László, informatikus és a travelminit.com online szállásfoglaló oldal társalapítója és vezetője, Erős Lóránt, a Wedas Reklámügynökség marketing menedzsere, dr. Săplăcan Zsuzsa, egyetemi adjunktus (BBTE), Talpas Botond, az Igen, tessék! Egyesület elnöke, első éves marketing stratégiák és politikák (BBTE) mesterszakos hallgató és a Diversity Advertising and Typography ügyvezetője, valamint Kondrát Henrietta, Apáczai Csere János Elméleti Líceum 12-es diákja, aki a marketingen szeretne továbbtanulni érettségi után.

Első körben arról beszélgettek a kerekasztal tagjai, hogy milyen új terülteken van szükség marketing szakemberekre? Jelenlevők mind egyetértettek abban, hogy romániai szinten egyre több helyi cég felismeri azt, hogy szüksége van marketinggel foglalkozni. Erős Lóránt megjegyezte, hogy napjainkra a marketing szakma további területekre osztódott (mint például Facebook ad manager, social media szakértő, content creator, adwords manager, stb.), és a jövőre nézve az új eszközök, platformok miatt tovább fog fragmentálódni a szakma, amely újabb munkalehetőségeket fog teremteni.

Buzogány László elmondta, hogy informatikus múlttal kezdett vállalkozni, vállalkozásában fontos volt az ügyfélszerzés és eladás, mégis az a legfontosabb, hogy a szolgáltatás jó legyen, olyan, ami a fogyasztó elvárásainak maximálisan megfelel. Ha jó a termék és működik, kevesebbet kell reklámmal foglalkozni. Időközben rájött, hogy minden lépésében alkalmaznia kell a marketinget, a termékfejlesztésnél, az árazásnál, a szolgáltatások kialakításánál és újabban a toborzáskor is az employer brandinget, utalva a Nyílt Napok témájára. Szállásfoglalás "közvetítőként" összekötik, a szállásadókat és a vendégeket, ezért számukra mindkettő az ügyfelük.

A kerekasztal résztvevői azt is taglalták, hogy milyen főbb kompetenciákra van szüksége egy jó marketing szakembernek. A kreativításra, az innovációra való hajlamra, ügyfélorientációra, a tudásra való vágyra mindegyik meghívott kitért a beszédében. Săplăcan Zsuzsa elmondta, hogy még 2012-ben elkezdtek egy kutatást a szakkollégiumban, amely a marketing területén keresett készségeket kutatta a romániai munkaerő piacon. Akkor a kutatás eredménye az volt, hogy az álláshirdetésekben a személyes kompetenciák domináltak, emellett számítógépkezelés, majd tervezési, stratégia, értékesítési, ügyfélorientáció, analitikus, piaci ismeretek, marketing fogalom és elemzési keretek. Ekkor még a digitális marketing ismeretek épp befértek a top 20 igényelt kompetenciába. A piaci igényekre válaszolva, ekkor vezették be az alapképzésre is az online marketing tantárgyat, a karon elsőként a magyar intézetben. Az elmúlt 5 év alatt a digitális marketing és hozzá kapcsolódó tudás előre tört a vállalatok listáján. Alt Mónika-Anetta kiemelte, hogy a kompetenciák elsajátításában jelentős szerepe van az egyetemi oktatásnak. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara a 2000-2001-es tanévtől kezdődően biztosít magyar nyelven marketing képzést alapképzésen és 2008-2009-től mester szinten. A marketing alap- és mesterszak fejlesztését mindvégig az innovativitás és a munkáltatói igénynek való megfeleltetés jellemezte. Mindez megmutatkozik úgy a modern tantárgykínálatban, mint az alkalmazott gyakorlat orientált oktatási módszerekben. Talpas Botond, kiemelte, hogy a vállalati partnerségben működő mesteri oktatási forma vonzotta arra, hogy jelentkezzen a marketing stratégiák és politikák mesterképzésre.

Szó esett arról is, hogy kinek van szüksége marketing tudásra?  Bertalan Zsolt úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint marketing tudásra főként a marketingeseknek van szüksége, valamint cégek vezetőinek. Természetesen jó, hogy ha minden alkalmazottban megvan a marketing szemlélet és a vevő orientáció, de nem kell mindenki marketingből „book smart” legyen. A marketing szemléletet pedig egyre többen igénylik, mint azt Alt Mónika-Aletta is kifejtette, hiszen elmondta, hogy a marketing mesteri 10 éves tapasztalatából, azt látja, hogy a mesterképzésre jelentkeznek frissen végzettek, a közgázról és más karokról is, akik tovább szeretnék folytatni tanulmányaikat, illetve munkatapasztalattal rendelkező szakemberek és vállalkozók, akik tudásukat szeretnék frissíteni. Talpas Botond kiemelte, hogy exponenciálisan megnőtt az igény a KKV és az NGO szektorban a marketing, kommunikáció irányába, mivel a KKV-k és a civil szervezetek is bekerültek egy globális versenybe. A marketing fogalmával középiskolai szinten is találkozhatnak a diákok, Kondrát Henrietta elmondása alapján, ő az iskolai gyakorló vállalat keretén belül lehetett első alkalommal marketinges, és ott tetszett meg neki a szakma.

Seer László, összefoglalta az elhangzottakat, hogy az aktuális környezetben szükség van a formális marketing oktatásban elsajátított tudásra, amely egy gondolkodási keretet ad. Akinek ez  hiányzik, az olyan mintha „bőrönd nélkül” menne repülővel nyaralni, és a szükséges dolgait csak a kezében, a zsebében tudná magával vinni.

fenykep_2.jpg


Forrás: 
MarkeTeam

A kerekasztal beszélgetés zárásaként a hallgatóságnak is lehetősége volt feltenni kérdéseiket, így választ kapva arra például, hogy mennyire számít a csomagolás egy adott terméknél, mi a véleményük arról, hogy a diákság megtanulja az egyetem falai között, hogy hogyan kell majd dolgoznia, s ennek ellenére, ha elkerül egy céghez, akkor ott más elveket is meg kell megtanulnia, amelyek a cég politikájához közelebb állnak? Vagy pedig mit válasszon egy marketinges, egy multiban valamilyen szakosodott marketinges állást, vagy közepes vállalatnál átfogó marketing menedzser állást?  

 

A kolozsvári marketing oktatás célja olyan marketing szakemberek képzése, akik helytállnak a globális munkaerőpiacon, különös tekintettel az erdélyi kétnyelvű (román, magyar) környezetben, akik megfelelő munkaerőt képeznek olyan magyarországi vállalatoknak, amelyek a romániai piacon szeretnének tevékenykedni, illetve olyan romániai vállalatoknál, amelyek Magyarország piaci lehetőségeivel szeretnének élni.    

További információk: dr. Alt Mónika-Anetta, docens, marketing stratégiák és politikák mester képzés koordinátora – 0744 132 896, monika.alt@econ.ubbcluj.ro

Kategória: 
Írj velünk!
Kamatoztasd tudásodat, légy elismert szakmai körökben