Gondolatösszegző − 23. RMKT Közgazdász Vándorgyűlés

Véget ért az immár huszonharmadik alkalommal megszervezett székelyudvarhelyi közgazdász vándorgyűlés, az erdélyi közgazdaság életének egyik legkiemelkedőbb eseménye. A konferencián több hazai és nemzetközi szinten is ismert és elismert előadó vett részt a gazdaság minden területéről. Két plenáris ülés és öt szekcióban 28 meghívott-előadó tartott előadást, amelyek fókuszában a Modern Erdély gazdasági jövőképe állott.


Tankó László tart előadást az Erdélyi vállalati és szövetkezeti sikertörténetek szekcióban

Szekció előadás

Nyitó előadóként Dr. Ionuț Dumitru, a Költségvetési Tanács elnöke Románia makrogazdasági helyzetét mutatta be, összehasonlítva a különböző régiók és térségek makróadatait és az ország gazdaságának sarokszámait nemzetközi vonatkozásban. Az előadás a maga valóságában igen elgondolkodtató helyzetet vetített a hallgatóság elé, ugyanakkor bizakodáskeltő tényként tapasztalhattuk, hogy a Közép-régió, amely magában foglalja Székelyföldet is, az átlagértékekhez mérten nem sorolható a leszakadt régiók közé. „Erőt meríthetünk a térség növekedési potenciáljából” – fogalmazott Szécsi Kálmán a RMKT és egyben a rendezvény levezető elnöke.

Dr. Horváth Gyula, az MTA doktoraként a sikeres régiókat mutatta be európai összehasonlításban, felhívva a figyelmet az újraiparosítás fontosságára. Egy másfajta iparosítási modellről beszélt, amelynek alapját a térségben kialakuló és megerősödő KKV-k adják, amelyek egy azonos nagyipari beszállítóiként jönnek létre és képezik a fenntartható fejlődés motorját. Az európai régiók összehasonlításában világosan kirajzolódott az a tény, hogy a fejlett régiók a nagyipar kapcsán váltak fejlettebbé és erre, mint Közép-kelet európai követendő példaként a Dél-Morva régiót emelte ki Brno központtal. Az ehhez kapcsolódó Erdélyi vállalati és szövetkezeti sikertörténetek szekció közös gondolataként megfogalmazott az üzenet, hogy Erdélynek lehet esélye a nagyvállalatok és hazai KKV megerősödésével arra vonatkozó, hogy egy ilyen típusú fejlődés felé mozduljon el.

Harmadik előadásként Erdély Soft-skills oldalát ismerhettük meg a MÜTF Oktatási központ tanár-kutató párosa által. Egy érdekes és nagymintás kutatás részletes ellenzését mutatta be Ambrus Tibor, MÜTF Oktatási központ szervezet fejlesztés docense. Az előadásban megismerhettük egy többéves és nagymintás szervezetvezetői felmérés részleteit, amelyből kirajzolódott az elsősorban székelyföldi vállalkozások korfája és szervezetfejlesztési összefüggései. Társelőadóként Geréb László, docens a MÜTF Oktatási Központ ügyvezető igazgatója bemutatta a Lámpás program küldetését így a munkapiaci ellentmondások felszámolását és a munkapiaci kínálat és kereslet összehangolásának módozatait. Kiemelte az erdélyi munkapiac ellentmondásait, amelyek leginkább abban nyilvánulnak meg, hogy amíg a munkavállalók nagy része nem találja meg a munkapiaci lehetőségeket, addig a munkaadók nagy többsége nem találja meg a szakképzett munkavállalókat.

Dr. Elekes Tibor a Miskolci egyetem MFK Földrajz Intézetének docense a földrajzi tényezők és a térbeli szerveződés szerepéről beszélt székelyföld gazdasági életében, kiemelve a több évszázados térszerkezeti stabilitást, amellyel e térség rendelkezik. Előadásában a docens úr felhívta a figyelmet, arra hogy Székelyföld egyik kiaknázatlan kincse a tiszta ivóvizei lehetnek. Kiemelte azt a tényt is, hogy e térség elhelyezkedése kapcsán különleges helyet foglal el, hiszen Románia és a Kárpát-medence egyik legnagyobb vízgyűjtő medencéjének felső szakaszán helyezkedik el, ami felértékelheti pozícióját az ivóvizek csökkenésével.

A konferencia második napja az öt szekcióelőadással kezdődött. A szekciókban több témával kapcsolatosan fontos üzenetek és gondolatok fogalmazódtak meg a hallgatósággal közösen. Az Erdélyi brandek szekcióban megpróbálták az erdélyi brand értelmezését kutatások és esettanulmányok bemutatásával, átbeszélésével. Az erdélyi vállalati és szövetkezeti sikertörténetek szekcióban több helyi és sikeres kezdeményezés is bemutatásra került, ahol világosan megfogalmazódott az a tény, hogy szükség van helyi sikeres vállalkozásokra, legyenek azok vállalkozások vagy épp szövetkezetek. A Hatékony és innovatív finanszírozási formák szekció fő konklúziója, hogy a hagyományos finanszírozási modelleken túl a vállalkozásoknak érdemes más alternatív formákban is gondolkodniuk, hiszen ezek bárki számára elérhetők, csak meg kell találni és kezelni kell tudni azokat. Az IT szerepe a modern gazdaságban szekció és kerekasztal beszélgetés során, a meghívottak arról beszéltek, hogy az IT szerepe rendkívülien megnőhet a jövő gazdaságában, és különösen fontos ebben az a tény, hogy ebben Kolozsvár mint IT HUB jelentős szerepet vállal, ami hozzájárulhat, hogy az országban tartsa a magasan szakképzett IT munkaerőt. A multinacionális vállalatok hatása a helyi közösségekre szekcióban olyan multinacionális vállalatokban vezetői tapasztalattal is rendelkező közép és felsővezetők vettek részt, akik mára kiesebb vagy regionális cégekben tevékenykednek és használják megszerzett versenyképes tudásukat.

Vándorgyűlés plenáris

Szécsi Kálmán - megnyitó

Nagy Andrea Magda, MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoport tagja előadásában áttekintést kaphattunk arról, hogy mennyire fontos a kutatás-fejlesztés az egész világon, és milyen szoros összefüggésben van a K+F a versenyképességgel. Többször is felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy világviszonylatban egyre kevesebbet fordítunk a kutatás-fejlesztés ösztönzésére, ami hosszú távon a leszakadásunkhoz vezethet.

Záró előadásában Ft. Kató Béla református püspök, a LAM és a KIDA alapítványok létrehozásának kezdeményezője a kérdések és felvetések globális problémájára hívta fel a közgazdászok figyelmét, arra fokuszálva, hogy bármilyen vitának csak akkor van értelme, ha összességében értelmezzük a problémákat. Csak akkor beszélhetünk a modern Erdély jövőképéről, ha lesznek jövő generációi, amelyek rendelkeznek egy versenyképes, gazdasági alapokon is szükséges és értékesíthető tudással.

Összegzésképpen a 23. Közgazdász Vándorgyűlés munkálatai alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy vannak itt Erdélyben is sikeres vállalkozások, vannak itt sikeres emberek és lehetőségek is, amire alapozva lehet itt jövőt építeni. Ez a kérdés már csak akkor válik igazából értelmezhetővé, ha valamiféle időhorizontba is helyeződik, hiszen igazi változásokat, modernizációt csak folyamathoz és időhöz kötött átalakítások által lehet elérni.

A kérdés viszont az, hogy miért és kiknek? „Vajon milyen lesz 2020 vagy inkább 2050 Erdélye?” Tette fel a záró összefoglalójában kérdését Szécsi Kálmán levezető elnök. Konklúziójában az elnök úr a következőként fogalmazott: „Nem múzeumot, rezervátumot vagy egy zárt közösséget szeretnénk építeni, de fel kell ismernünk, hogy nagyon sok gazdasági kezdeményezésben ez a fajta veszély áll fenn”. Van több út, lehet próbálkozni alternatív mezőgazdasággal, ami a minőségre és más termékek bevezetésére, egy olyan élelmiszeripari megvalósítására koncentrál, amely bevezethető a térségben. Lehet azon gondolkodni, hogy IT vagy más magas műszaki ismeretet igénylő iparágra csatlakozni, amely nem egy extenzív iparág. Ugyanakkor fontos volna elgondolkodni arról is, hogy a turisztikai beruházások, fejlesztések mennyire szolgálják a közösséget és mennyire fenntarthatóak. Ha modern Erdélyről beszélünk, akkor többről van szó, mint jövőbe nézés, hisz egy olyan Erdélyről kell beszélni, amely modern fejlesztésekre alapszik; újításokra, amelyek fenntarthatók, és jó minőségű életteret biztosítanak az ittlakók számára.

Kategória: 
Írj velünk!
Kamatoztasd tudásodat, légy elismert szakmai körökben