Demográfiai egyenlőtlenségek és a 2021-es kultfőváros jelöltek

Habár nem vagyok demográfus és a kulturális főváros jelöltek pályázatait sem olvastam, azért a Wikipédián utánanéztem a fővárosjelölt települések népszámlálásokra épülő adatsorainak, és azt hiszem kijelenthető, hogy a nemzetközi zsűri nem igazán kockáztatott a négy második körös jelölt kiválasztásakor. Bukarest, Kolozsvár és Temesvár az ország három legnagyobb városa, Nagybánya helyzete pedig olyan, amilyet Szentgyörgynek szerettem volna: a település játssza a kisváros szerepét a második fordulóban.

A Wikipédia népszámlálásokat összegző oldala szerint a kulturális főváros címre pályázók demográfiai adatai az alábbiak szerint alakultak az elmúlt huszonöt évben:

Város Lakosság
  1992 2002 2011
Bukarest 2 067 545 2 276 966 1 883 425
Kolozsvár 328 602 318 027 324 576
Temesvár 334 115 317 651 319 279
Jászvásár 344 425 321 580 290 422
Craiova 303 959 302 622 269 506
Brassó 323 736 283 901 253 200
Galac 326 141 298 584 249 432
Bákó 205 029 175 921 144 307
Arad 190 144 172 824 159 074
Marosvásárhely 164 445 127 849 134 290
Nagybánya 149 205 137 976 123 738
Suceava 114 462 106 138 92 121
Gyulafehérvár 71 168 66 369 65 536
Sepsiszentgyörgy 68 359 61 512 56 006

 

Mindamellett, hogy Bukarest esetén etikai pţroblémák merültek fel, meggyőződésem, hogy a táblázat is egy Kolozsvár–Temesvár verseny mellett érvel. Az ország infrastrukturális adottságai miatt Nagybánya nagyon nehezen elérhető, és egy Lemmium-konferencia is könnyebben megszervezhető Kolozsváron, Temesváron vagy Bukarestben. Matera, Mons vagy Pafos példái is azt igazolják nemzetközi viszonylatban, hogy a zsűrik nem igazán döntenek negatív demográfiai trendű település mellett.

Power-to-the-people ide vagy oda, így talán a kulturális főváros címről sem mondható el, hogy új esélyt adna egy elfogyóban lévő kisvárosnak és így a társadalmi egyenlőtlenségek tompítását segítené.

Kategória: 
Írj velünk!
Kamatoztasd tudásodat, légy elismert szakmai körökben